pápai irgalmasrendi gyógyszertár: Esterházy Ferenc gr. az általa alapított kórházat a gyógyszertárral együtt az irgalmasokra bízta. A patika nyilvános jogát 1757: kir. rendelettel nyerte. A Zöldfához címzett vendégfogadót rendezték be kórház és gyógyszertár céljára. 1763: építettek új kórházat a mai helyén (Jókai u. 5-7.). A ház földszintjét az „orvosságtár” foglalta el. A szegényeknek 20%-kal olcsóbban adták a gyógyszereket. 1809-10: a napóleoni háború idején a kórház hadikórház lett a gyógyszertárával együtt. A patikát többször átalakították, legnagyobb renoválása 1926: történt. 1981 óta mint Gránátalma-Patika Múzeum működik a Városi Tanács Kórháza kezelésében. Intarziákkal gazdagon díszített bútorzata és néhány 18-19. sz. edénye maradt fönn. Intarziái: gránátalma, kamillavirág, mozsara fölé hajoló fráter, lángoló kórházból betegét mentő barát. Bejárati ajtaja fölött csonka falfestmény gyógyszerészi jelképekkel: mérlegen mérő és desztilláló puttók, múmia, gyógyszeres hordó. - Gyógyszerészei 1757: Elzeany Márton és Weis Gerald, 1788: Nushold Restitutus és Schaffer Nicasus, 1832: Rehor Zephir, 1835: Kopeczkij Kajetán, 1857: Maisch Tóbiás, 1862: Kollányi Szeverin, 1870: Kammerlor Vilmos, 1884: Kovacsik Ernő, 1889: Csincsara Béda, 1890: Mézes Rupert, 1893: Krach Rudolf, 1899: König Levin, 1902: Maricsek Irén, 1903: Halász Antal, 1905: Hindelang Modest, 1906: Halász Antal, 1910: Majtán Kajetán, 1913: Szuromi Jeromos, 1914: Kapás Ákos, 1916: Hiebsch Dezső, 1920: Piszker Valér, 1925: Toponáry Ede, 1926: Kacsur Károly, 1936: Fajcsek József, 1937: Nyerges Gyula, Hajdú Zsigmond, 1937: Kalmár Béláné, 1939: Újhelyi Endre, 1943: Újhelyi Gábor, 1946: Ivity Mátyás, 1949-50: Aporfi Ferenc. Gr.I.

Jankó-Szabóné Kiss Leona: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Veszprém m-ben 1700-1950-ig. Gyógyszerész dri ért. Bp., 1986. Kz.